Móri ezerjó. Még a rendszerváltás előtti időkben is lehetett hallani erről a borfajtáról. Arról azonban kevésbe, hogy Székesfehérvártól nem messze korábban komoly szőlő ültetvények voltak, amely kitűnő bor alapanyagát adták. Az 1990-es évek zűrzavarában pedig szinte feledésbe merült az egykori borkultúra. Sok pince magára maradt, mások épp csak a gazda kedvtelését szolgálják. És akkor színre lépett egy ifjú titán, nemes egyszerűséggel nekilátott bort készíteni, szőlőt nevelni, pincét fejleszteni, kereskedni és még arra is marad energiája, hogy a borvidék sorsával is törődjön.

Ifj. Kamocsay Ákosra igaz a mondás, mely szerint az alma nem esik messze fájától. Édesapja, Kamocsay Ákos nemzetközi hírű borász, sok díjnyertes bor fűződik nevéhez. Apa és fia egy időben együtt is borászkodott, ám útjaik azóta különváltak. Kamocsay Ákos a Hilltop pincészetet vezette Neszmélyen, ifj. Kamocsay Ákos pedig – miután a Hilltopnál, majd külföldön tökéletesítette tudását – visszatért a gyökerekhez, és szülőotthonában, Móron kezdte meg önálló tevékenységét.

-       Mór hányatott sorsa hová juttatta az egykor nagyhírű vidéket?

-       A Móri Borvidék a leginkább elfeledett borvidékünk. Hányatott sorsa, 20 éves múltja nem egy sikertörténet. A Móri Állami Gazdaság megszűnésével egy időben el is indulhatott volna felemelkedése, hiszen a Hilltop első lépései itt kezdődtek el. A törekvés azonban nem jöhetett létre az akkori nagyobb hatalmú érdekellentétek miatt, így az új borászat tervei elhagyták az akkor még nem is olyan kis borvidéket, és a tulajdonosok Neszmélyen folytatták a munkát. A borvidék ismertsége minimálisra csökkent, egy-két lelkes és elhivatott borász áldozatos munkáján kívül szinte semmi jelentős dolog nem történt. A móri borok eltűntek a polcokról, csak itt-ott, néhány borszaküzletben és étterem asztalán lehetett találkozni néhány fajtával.